Azt gondolom, ami most van az nem digitális oktatás, hanem egy kísérlet arra, hogyan vészeljük át ezt a néhány hónapot az év végéig. Senkinek nem lehet illúziója arra, hogy országos szinten, egy ilyen volumenű dolgot, be lehet vezetni egységes rendszer kidolgozása nélkül, egyik napról a másikra, a tanárokra bízva.
Ennek tükrében kell ezt csinálni otthon, és ennek tükrében kell stresszelni rajta.
Minden konfliktust generáló cikkel ellentétben, én úgy látom a tanárok nagy része gyerekcentrikusan, és empatikusan áll a kialakult helyzethez, természetesen mindenki a saját mentalitásához és digitális tudásához mérten. Van aki kihívásnak veszi, és igyekszik minél többet kihozni a digitális vonalból, van aki kevésbé rajong az újdonságért, de helytáll, sőt fejlődik is.
Én azok közé a szülők közé tartozom, akik egyszer már megküzdöttek azzal a gondolattal, hogy az első és második osztályos gyerek könyvein a “KÍSÉRLETI tankönyv” kifejezés állt. Hosszú időbe telt feldolgoznom, hogy a gyerekem egy “kísérlet” részese, aminek sikeressége, vagy kudarca hosszú évek múlva fog eldőlni, visszafordíthatatlan eredményekkel.
Most sokkal könnyebb helyzetben vagyok, mert a mostani helyzetet átmeneti állapotnak tekintem, amin nagyrészt semmi nem múlik. (Itt kivételt tennék az érettségi előtt álló gyerekekkel, akiknek a helyzetük, azért sokkal bonyolultabb)
Szóval én igyekszem nem túl stresszelni ezt az időszakot.
1. Első és legfontosabb számomra, hogy maradjunk egészségesek!
2. Ez a helyzet se tanárnak, se gyereknek, se nekem, mint szülőnek nem könnyű, egymást hibáztatni, TILOS!
3. Építő kritikát, javaslatokat tenni SZABAD!
4. A lányom iskolája, továbbra sem az én iskolám! Annyit kell megcsinálni a gyerekenek, amennyit tud, ezzel reális visszajelzést kap a tanár is, hogy mit várhat el a gyerekektől.
5. A 4-es pontot meghazudtolva, igenis segítek a gyereknek kipuskázni a helyes választ, kizárólag azért, hogy lássa, milyen jó fej vagyok, és nem az ötösért!
6. Mindennap 7-kor kelünk és max 3-ig tanulhat! 3 után mozgás, szabadlevegő, közös program (film nézés, sütés, társas, kártya…) és végre szabadidő a szobájában, szigorúan csukott ajtónál, titkosan.
7. A lelkének ápolása sokkal fontosabb most, mint az ötös.
8. Időmenedzsment! Sajnos ez számomra is ördögtől való, de lehetőségnek veszem, hogy ketten együtt most megtanuljuk.
9. Nem baj, ha a tanár száraz anyagot küld emailben digitális tananyag gyanánt, a google, youtube, videók, filmek, feltöltött pp-ték, prezik, mások által megírt összefoglalók mindent tudnak!
10. A tanulás jelen helyzetben egyfajta időtöltés, ami keretet ad a napnak. Semmi több! ÉS PONT!