Van az a vicc, ha egy szőke nőt bezárnak egy tök üres szobába két vasgolyóval, akkor az egyiket elrontja, a másikat elveszti.
Na, így voltam én tegnap, a laborba szánt pisivel. Elrontottam.
Féléberkómában, hajnali 6-kor, segítettem a lányomnak összegyűjteni a reggeli első középsugarast. Már ez a művelet is önmagam paródiája volt, de annyira, hogy inkább le sem írom. Az akció elképzeléséhez legyen elég annyi, hogy a végén úgy éreztem, azonnal kezet kell mosom (de még hajat is). A baj csak az volt, hogy a kezemben maradt a pisis üveg, amit úgy töltöttem fel tiszta hideg vízzel a csap alatt kézmosás helyett, mint valami fogmosó poharat, ezzel tönkre is téve azt a drága, nehezen megszerzett és pótolhatatlan reggeli elsőt.
A lányom csak állt és nézett, azt hiszem nem hitt a szemének. Gyorsan próbáltam menteni a helyzetet egy “Biztos nincs több pisi benned?” kérdéssel, de az arckifejezésén tisztán látszott, nincs.
Végül csak annyit mondott: “Köszi Anya! Ma már nem kell többet segítened! Leülhetsz. Egyes.”